Legjobb nyári élményem 2013

Ha szeretnél ajándék tanórára jönni,
Ha szeretnéd újrakezdeni a tanulást,

Ha szeretnél új tanulóként egy ingyenes skype-os órát kipróbálni,      

Ha szeretnél kupont nyerni,                 

Ha szívesen olvasnál idegennyelvű (angol vagy német) regényeket,

nincs más teendőd, mint nevezni a nyereményjátékra az alábbi feltételek mellett.

 

Küldd el egyéni címmel ellátott angol vagy német nyelvű, minimum 1 A/4-es oldalnyi összefoglalódat kötetlen formában (pl. fogalmazás, képregény, levél (akár kitalált) személynek, képeslap stb.), legalább egy képpel/ fényképpel színesítve az idei nyarad legjobb élményéről a lifessence4u@gmail.com-ra 2013. augusztus 30-ig. 

Nem a nyelvtani hibák fogják eldönteni, kié az ajándék, hanem a kreativitás, az ötletesség, az egyediség! Az e-mail tárgyába írd bele kérlek a „nyereményjáték” szót :)

Szeptember 2-án kiderül (eredményhirdetés a blogon & e-mailben), hogy a Te fogalmazásod nyerte-e el az ajándék 60 perces tanórát vagy az 1.500Ft-os kupont vagy épp az idegennyelvű könyvet. Tehát 3 nyertes is lesz!!!

Mindent bele, sikeres pályázást kívánok! :)

Ági

                         

A pozitív megerősítések szerepe a tanításban, tanulásban

Mindannyian „festettünk már ördögöt a falra”, vagyis mondogattunk addig valamit, amíg az valóban megtörtént. Ezeknek azonban nem kell feltétlen negatív történéseknek lenniük, hanem pozitív irányban is tudunk hatni, ha megtanuljuk mondatainkat, kívánságainkat jól megfogalmazni. És milyen jól jöhetnek ezek a pozitív hatások, ha tanulásról, nyelvtanulásról, vizsgázásról van szó!!

Ha gondolatainkkal szeretnénk önbizalmunkon segíteni vagy vágyainkat beteljesíteni, azt pozitív megerősítések (szaknyelven affirmációk) folyamatos ismételgetésével tehetjük meg. Például nagyon gyakori, mikor matekos korrepetálást kezdünk el valakivel, hogy maga a szülő azt nyilatkozza nekem: „Nekem sem ment soha a matek. Egyszerűen hülye vagyok hozzá.”, „Mindig is bukásra álltam matekból, ezt biztos tőlem örökölte a gyerek.” Ezek a megállapítások nagyon empatikusan hangzanak, mert a szülők megértéssel fordulnak a gyermekükhöz, aki nem osztályelső például matematikából, azonban legalább épp olyan negatív képet hoznak létre a gyerekben ezzel. Hiszen ha anyuka vagy apuka kijelenti, hogy neki soha sem ment a matek, mégis „túlélte” valahogy az iskolát, az a gyerek számára azt sugallja, hogy nem baj, ha neki sem megy, sőt teljesen logikus, hogy neki sem megy… Vagyis feljogosítja a gyereket, hogy erőfeszítések nélkül feladja, mert talán ő is túlélheti a dolgot ugyanúgy, mint a szülők anno. Viszont a legtöbb ilyen esetben azt tapasztalom, hogy a gyerekek matekbeli képességeivel a világon semmi baj nincs, csupán az iskolai magyarázat nem elegendő vagy nem fekszik a gondolkodásmódjuknak. A közös magyarázatunk után sokszor hallom a diákoktól: „Ja, hogy ez ilyen könnyű?”, „Aha, már értem!”, valóban megy is a feladatmegoldás, aztán a dolgozat esetleg mégis rosszabb eredményt hoz a várnál. Ugyanis a stresszhelyzetben a gyerek agya újra előveszi a „nekem nem megy a matek” alapgondolatot és ezáltal a negatív érzelmi megerősítés által képtelenné teszi magát a 100%-os teljesítményre.

Pont ennek elkerülés végett szinte „receptre” szoktam felírni az önbizalom hiányos tanítványaimnak, hogy a dolgozat előtt alkalmazzák a pozitív megerősítéseket, mint pl. „Nagyon jó vagyok matekból.”,  „Értem a matekot.”, „5-ös dolgozatot fogok írni.”, „Osztályelső leszek matekból.”

Ugyanis a pozitív megerősítés, mint nevelési módszer arra épít, hogy az emberi agy ugyanúgy megérti és megjegyzi a szabályokat, ha csupán a biztató, dicsérő szavakat hallja, és ráadásul (a jobb agyfélteke segítségével) egy pozitív érzelem is fog társulni a tanuláshoz. Tehát az az elvem, hogy mindig járjon egy jó szó, egy mosoly, egy köszönöm szépen, ha tett a tanuló ennek érdekében!

Gyerekpszichológusok is azt javasolják, hogy inkább csak a pozitív dolgokat hangsúlyozzuk ki. Pl. „Micsoda rendetlenség van most a szobádban, pedig te úgy szereted, ha minden a helyén van!”, „Eltörtél egy tányért? Dehát te olyan ügyes vagy egyébként! Máskor kicsit jobban figyelj!”

Azok a szülők, tanárok, akik többször alkalmaznak büntetést, mint dicséretet, a gyermek önértékelését ássák alá. Hiszen ezt a gyerek érzelmileg úgy éli meg, hogy ő mindent rosszul csinál, sosem kaphat dicséretet. Ezek a nevelők azt érik el a tanulóknál, hogy a legtöbb esetben önbizalom híján bizonytalanok lesznek és valóban rosszabbul fognak teljesíteni társaiknál. 

Hogyan hatnak a pozitív megerősítések?

A pozitív megerősítések segítségével saját magunkat tudjuk pozitívan „programozni”. Általuk megerősíted személyiségedet, átalakítod régi rossz beidegződéseidet, szokásaidat és önmagadnak teremthetsz a segítségükkel. Sőt, rendszeres ismételgetéssel segíthetnek elérni nagyobb életcéljaidat is.

Aki elkezd tudatosan odafigyelni gondolataira és szavaira, megtapasztalhatja, hogy már csupán a megfelelő kifejezés vagy mondat ismételgetése is rengeteget segíthet a kitűzött teljesítmény elérésében. Ennek az egyszerű technikának a hatását használja az agykontroll módszere is vagy a vallások esetén a mantrák, imák is. Az elmondottakba vetett hitünk, az összpontosítás és a pozitív remények szinte szárnyakat adnak bárminek, amit csak meg szeretnénk valósítani vagy el szeretnénk érni.

Például nyugodtan tűzzük ki magunk elé, hogy mi leszünk az osztály legjobb tanulói a következő félévben, vagy azt, hogy 6 hónap tanulás után letesszük a hőn áhított nyelvvizsgát. Hiszen minden lehetséges, ha hiszünk benne és teszünk érte. De a legelső mindig az legyen, hogy megfogalmazzuk a vágyunkat. Ha ez megvan, naponta többször mondjuk el magunknak (mondjuk fogmosás közben a tükör előtt), hogy mit szeretnénk elérni és persze lehetőségeinknek megfelelően ne felejtsünk el tenni is érte, azaz tanulni, kérdezni, készülni és újra elmondani magunknak, hogy egyszerűen szuper teljesítünk!

Hogyan alkossunk magunknak pozitív megerősítéseket?

Bármilyen pozitív töltetű kijelentést lehet megerősítésként használni. A tudatalattinkra gyakorolt hatás nem marad el, és meglátjuk, hamarosan beindul a pozitív változás! Csupán olyan kifejezést kell találnunk, ami kizárólag kellemes érzéseket kelt bennünk, és a gondolat maga is örömmel tölt el minket Ha rendszeresen a kijelentés tartalmára gondolunk, újra és újra a boldogság érzése fog hatalmába keríteni, és testünkben máris elindulnak az öngyógyító, segítő folyamatok. 

A hatékony megerősítések használatához 4 fontos szempontot kell figyelembe venni:

1. Legyenek jelen idejűek. 

2. Egy pozitív megállapítást fejezzenek ki. 

3. Rövidek és konkrétak legyenek. 

4. Rendszeresen kell őket ismételni.

Mintaként nézzünk meg néhány állítást, mely a tanulási eredmények javításához alkalmazhatóak:

Rendkívül fogékony vagyok. 

A memóriám kiváló.

A logikám nagyon jó.

Gyorsan és könnyen tanulok.

Kitartó vagyok.

Minden feladatot meg tudok oldani.

Rendszeresen ismétlek, gyakorlok.

Minden eszembe jut, amire szükségem van.

Dolgozataimra a lehető legjobb osztályzatokat kapom.

Sikeres vagyok.

Sok sikert, kitartást kívánok Mindenkinek ezek alkalmazásához! :)

Hogyan használhatod a bioritmusod a tanulási siker érdekében? (2. rész)

A múltkor a holdfázisok és a tanulás összefüggéseiről olvashattatok. Még egyszer hangsúlyozva: ezek általános hatások, melyek különböző mértékben, de kivétel nélkül mindenkire érvényesek a Földünkön. Emellett természetesen egyéb hatások is érnek minket, melyek születésünktől fogva ciklikusan visszatérve hatnak ránk.

Egyéni teljesítményünk vizsgálatakor érdemes megismerkednünk a bioritmus koncepciójával, mely szerint minden emberi élet ciklikus változások sorozata szerint halad. A latinul bioritmus szó az "élet ütemét" jelenti. Ez a lüktetés színesíti tetteinket, érzéseinket és gondolatainkat. Amennyiben tudatosan figyeljük és használjuk az aktuális periódust életünk különböző területein (mint a tanulás, a munka vagy a magánélet), nagy előnyt kovácsolhatunk még a negatívabb szakaszok idején is, hiszen  a ciklikusságuk alapján előrejelezhetőek ezek a szakaszok és hatásaik.

Hogyan számíthatóak ki előre a szakaszok és hatásaik?

A bioritmus háromféle: fizikai, érzelmi és szellemi görbével jellemezhető. Mindhárom görbe a születésünkkor indul és különböző hosszúságú ciklusaik vannak, melyek lehetnek egyszerre a tetőponton vagy épp mélyponton is. Lassan emelkednek a csúcspontig, majd onnan hirtelen váltanak és csaknem függőlegesen süllyedve vezetnek vissza a kiindulópontra, majd a fokozatosan süllyedve érik el a mélypontot. A magasba és mélybe ingázás adott ciklusonként újra és újra kezdődik, ez adja a ritmust. A váltónapok ugyanúgy a legkényesebbek lehetnek, mint a holdfázisok között. Mikor fizikailag, érzelmileg és szellemileg is egyszerre a legmagasabban vagyunk, úgy érezzük, minden szuper, lelkesek vagyunk és teljesítmények szintjén is szárnyalunk. A közös mélypont esetében viszont szomorúak, fáradtak és cselekvésre, gondolkodásra képtelennek érezhetjük magunkat. Olykor a tetőpont megerőltetőbb lehet, mint amikor minden görbe leszálló ágban van, mert ez lehetőséget adhat számunkra, hogy hirtelen újszerűen értékeljük problémáinkat. Hiszen ebben a mély fázisban hiányzik az energia, ami a saját berögzült előítéleteket, szellemi védekezőrendszerünket minden körülmények fenntartja. 

Bioritmus kalkulátort például itt találtok: http://www.naptarak.com/

Angolosoknak gyakorlásképp ;) http://orvosilexikon.hu/

Németeseknek pedig: http://laufleistung.net/

Ha külön-külön vizsgáljuk a görbéket, akkor a fizikai görbe 23 naponként ír le egy ciklust, tehát ezen perióduson belül egyszer energiánk teljében vagyunk, egyszer pedig inkább feltöltődésre vágyunk. Az érzelmi görbe 28 napos fázisai során a pozitív időszakokban optimisták vagyunk, míg a negatívakban inkább depresszivitásra hajlamosak. A szellemi görbe rendelkezik a leghosszabb, 33 napos ciklussal. A görbe magasan ívelő szakaszaiban vág az agyunk, alacsony íveiben pedig nehezebben fog az agyunk. Tehát ha például nyelvvizsgázni készülünk, érdemes a vizsgát a szellemi görbénk felfelé ívelő szakaszához vagy csúcspontjához igazítanunk. Hiszen a jól előkészített dolog már félig nyert ügy :) A három ritmus szüntelen kölcsönhatásban egymással és környezeti tényezőinkkel befolyásol bennünket: erősítőleg vagy gyengítőleg. Összetett hatásuk nem mindenkinél ugyanolyan módon meghatározható. Némelyik kalkulátor egyéb szempontok szerint is kimutatja másodlagos bioritmusunkat, hogy például milyen fázisban vagyunk művészeti vagy intuitív szempontból.

A bioritmus ismerete a tanulókkal való foglalkozás során mutatkozik igazán meg. Amikor egy tanulónál a szellemi és a lelki ritmus a mélyponton van, teljesen értelmetlen új ismeretekkel tömni a fejét… Ekkor inkább az ismétlés és az élénkítő feladatok (pl. a jobb agyféltekét stimuláló gyakorlatok) ajánlott a leginkább. A tapasztalatok szerint azok a tanárok, akik figyelnek a diákjaik bioritmusára, nagyobb eredményeket érnek el, még az örökké rosszul tanulóknál és a problémásabb nebulóknál is. Például a diszlexiások és az értelmi fogyatékos gyerekek bioritmus szerinti oktatásánál figyelhető meg, hogy az e rendszert követő munka mennyivel célravezetőbb az átlagosnál. A sportolók esetében is nagy szerepet játszik a bioritmus, tehát az edzők figyelmét is érdemes felhívni erre a „módszerre”. 

Azonban nem csak a diákokra, hanem a tanárokra is hatással van a saját bioritmusuk. Ilyenkor sajnos előfordulhat, hogy a tanár nem tudja olyan tisztán közvetíteni a tananyagot, mint máskor. Ez esetben ajánlott a diákok kreativitását kihasználva olyan jellegű feladatokat beépíteni az órába, mely „kíméli” az előadót a hosszas magyarázatoktól, azonban a tanulók tudását, kreatív képességeit viszont „átmozgatja”. 

A diák és tanára között a másik aktuális lelkiállapotának félreértelmezése (érzelmi/ szellemi/ fizikai görbéjének nem ismerete!) ártalmas lehet a munkakapcsolatuknak, tehát érdemes a mögöttes okokat is megkeresni, ha időszakonként nem elégedettek egymás munkájával/ teljesítményével. 

A bioritmus görbéinek vizsgálata segíthet, hogy megértsük, hogyan fog alakulni, illetve változni a jövőben a fizikai teljesítőképesség, az érzelmi állapot, és mennyire leszünk szellemi képességeink birtokában. Ezen információk birtokában pedig éppen segíteni tudják egymást a résztvevők a  tanórákon, ha a felek nyitottak erre.

 

Talán csak véletlen egybeesés, hogy pont az érzelmi görbe ciklusa áll legközelebb a cikk 1. részében kifejtett (Hogyan használhatod az égboltot a tanulási siker érdekében) Hold periódushoz? Vagy valóban léteznek eme asztrológiai összefüggések? Mindenki járjon utána és maga győzödjék meg erről vagy ellenkezőjéről :)