Mindannyian „festettünk már
ördögöt a falra”, vagyis mondogattunk addig valamit, amíg az valóban
megtörtént. Ezeknek azonban nem kell feltétlen negatív történéseknek lenniük,
hanem pozitív irányban is tudunk hatni, ha megtanuljuk mondatainkat,
kívánságainkat jól megfogalmazni. És milyen jól jöhetnek ezek a pozitív
hatások, ha tanulásról, nyelvtanulásról, vizsgázásról van szó!!
Ha gondolatainkkal szeretnénk önbizalmunkon
segíteni vagy vágyainkat beteljesíteni, azt pozitív megerősítések (szaknyelven
affirmációk) folyamatos ismételgetésével tehetjük meg. Például nagyon gyakori,
mikor matekos korrepetálást kezdünk el valakivel, hogy maga a szülő azt
nyilatkozza nekem: „Nekem sem ment soha a matek. Egyszerűen hülye vagyok
hozzá.”, „Mindig is bukásra álltam matekból, ezt biztos tőlem örökölte a gyerek.” Ezek a megállapítások nagyon
empatikusan hangzanak, mert a szülők megértéssel fordulnak a gyermekükhöz,
aki nem osztályelső például matematikából, azonban legalább épp olyan negatív
képet hoznak létre a gyerekben ezzel. Hiszen ha anyuka vagy apuka kijelenti,
hogy neki soha sem ment a matek, mégis „túlélte” valahogy az iskolát, az a
gyerek számára azt sugallja, hogy nem baj, ha neki sem megy, sőt teljesen logikus,
hogy neki sem megy… Vagyis feljogosítja a gyereket, hogy erőfeszítések nélkül
feladja, mert talán ő is túlélheti a dolgot ugyanúgy, mint a szülők anno.
Viszont a legtöbb ilyen esetben azt tapasztalom, hogy a gyerekek matekbeli
képességeivel a világon semmi baj nincs, csupán az iskolai magyarázat nem
elegendő vagy nem fekszik a gondolkodásmódjuknak. A közös magyarázatunk után
sokszor hallom a diákoktól: „Ja, hogy ez ilyen könnyű?”, „Aha, már értem!”,
valóban megy is a feladatmegoldás, aztán a dolgozat esetleg mégis rosszabb
eredményt hoz a várnál. Ugyanis a stresszhelyzetben a gyerek agya újra előveszi
a „nekem nem megy a matek” alapgondolatot és ezáltal a negatív érzelmi
megerősítés által képtelenné teszi magát a 100%-os teljesítményre.
Pont ennek elkerülés végett szinte „receptre” szoktam felírni az önbizalom hiányos tanítványaimnak, hogy a dolgozat előtt alkalmazzák a pozitív
megerősítéseket, mint pl. „Nagyon jó vagyok matekból.”, „Értem a matekot.”, „5-ös dolgozatot fogok
írni.”, „Osztályelső leszek matekból.”
Ugyanis a pozitív megerősítés, mint nevelési módszer arra épít, hogy az
emberi agy ugyanúgy megérti és megjegyzi a szabályokat, ha csupán a biztató,
dicsérő szavakat hallja, és ráadásul (a jobb agyfélteke segítségével) egy
pozitív érzelem is fog társulni a tanuláshoz. Tehát az az elvem, hogy mindig
járjon egy jó szó, egy mosoly, egy köszönöm szépen, ha tett a tanuló ennek
érdekében!
Gyerekpszichológusok is azt
javasolják, hogy inkább csak a pozitív
dolgokat hangsúlyozzuk ki. Pl. „Micsoda rendetlenség van most a szobádban, pedig te úgy szereted, ha
minden a helyén van!”, „Eltörtél egy tányért? Dehát te olyan ügyes vagy
egyébként! Máskor kicsit jobban figyelj!”
Azok a szülők, tanárok, akik többször
alkalmaznak büntetést, mint dicséretet, a gyermek önértékelését ássák alá.
Hiszen ezt a gyerek érzelmileg úgy éli meg, hogy ő mindent rosszul csinál, sosem
kaphat dicséretet. Ezek a nevelők azt érik el a tanulóknál, hogy a legtöbb
esetben önbizalom híján bizonytalanok lesznek és valóban rosszabbul fognak teljesíteni
társaiknál.
Hogyan hatnak a pozitív
megerősítések?
A pozitív megerősítések segítségével saját magunkat tudjuk pozitívan „programozni”.
Általuk megerősíted
személyiségedet, átalakítod régi rossz beidegződéseidet, szokásaidat és önmagadnak
teremthetsz a segítségükkel. Sőt, rendszeres ismételgetéssel segíthetnek elérni
nagyobb életcéljaidat is.
Aki elkezd
tudatosan odafigyelni gondolataira és szavaira, megtapasztalhatja, hogy már
csupán a megfelelő kifejezés vagy mondat ismételgetése is rengeteget segíthet a
kitűzött teljesítmény elérésében. Ennek az egyszerű technikának a hatását
használja az agykontroll módszere is vagy a vallások esetén a mantrák, imák is. Az elmondottakba vetett hitünk, az
összpontosítás és a pozitív remények szinte szárnyakat adnak bárminek, amit
csak meg szeretnénk valósítani vagy el szeretnénk érni.
Például nyugodtan tűzzük ki magunk elé, hogy mi leszünk az osztály legjobb tanulói a következő félévben, vagy azt, hogy 6 hónap tanulás után letesszük a hőn áhított nyelvvizsgát. Hiszen minden lehetséges, ha hiszünk benne és teszünk érte. De a legelső mindig az legyen, hogy megfogalmazzuk a vágyunkat. Ha ez megvan, naponta többször mondjuk el magunknak (mondjuk fogmosás közben a tükör előtt), hogy mit szeretnénk elérni és persze lehetőségeinknek megfelelően ne felejtsünk el tenni is érte, azaz tanulni, kérdezni, készülni és újra elmondani magunknak, hogy egyszerűen szuper teljesítünk!
Hogyan alkossunk magunknak
pozitív megerősítéseket?
Bármilyen pozitív töltetű
kijelentést lehet megerősítésként használni. A tudatalattinkra gyakorolt hatás
nem marad el, és meglátjuk, hamarosan beindul a pozitív változás! Csupán olyan kifejezést kell
találnunk, ami kizárólag kellemes érzéseket kelt bennünk, és a gondolat maga is
örömmel tölt el minket Ha rendszeresen a kijelentés tartalmára gondolunk, újra és újra a boldogság érzése fog hatalmába
keríteni, és testünkben máris elindulnak az öngyógyító, segítő folyamatok.
A hatékony megerősítések
használatához 4 fontos szempontot kell figyelembe venni:
1. Legyenek jelen idejűek.
2. Egy
pozitív megállapítást fejezzenek ki.
3. Rövidek és konkrétak legyenek.
4. Rendszeresen
kell őket ismételni.
Mintaként nézzünk meg néhány
állítást, mely a tanulási eredmények javításához alkalmazhatóak:
A memóriám kiváló.
A logikám nagyon jó.
Gyorsan és könnyen tanulok.
Kitartó vagyok.
Rendszeresen ismétlek,
gyakorlok.
Minden eszembe jut, amire szükségem van.
Dolgozataimra a lehető legjobb
osztályzatokat kapom.
Sikeres vagyok.
Sok sikert, kitartást kívánok
Mindenkinek ezek alkalmazásához! :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése