Tanulási típus teszt

2013. július 16., kedd

A pozitív megerősítések szerepe a tanításban, tanulásban



Mindannyian „festettünk már ördögöt a falra”, vagyis mondogattunk addig valamit, amíg az valóban megtörtént. Ezeknek azonban nem kell feltétlen negatív történéseknek lenniük, hanem pozitív irányban is tudunk hatni, ha megtanuljuk mondatainkat, kívánságainkat jól megfogalmazni. És milyen jól jöhetnek ezek a pozitív hatások, ha tanulásról, nyelvtanulásról, vizsgázásról van szó!!



Ha gondolatainkkal szeretnénk önbizalmunkon segíteni vagy vágyainkat beteljesíteni, azt pozitív megerősítések (szaknyelven affirmációk) folyamatos ismételgetésével tehetjük meg. Például nagyon gyakori, mikor matekos korrepetálást kezdünk el valakivel, hogy maga a szülő azt nyilatkozza nekem: „Nekem sem ment soha a matek. Egyszerűen hülye vagyok hozzá.”, „Mindig is bukásra álltam matekból, ezt biztos tőlem örökölte a gyerek.” Ezek a megállapítások nagyon empatikusan hangzanak, mert a szülők megértéssel fordulnak a gyermekükhöz, aki nem osztályelső például matematikából, azonban legalább épp olyan negatív képet hoznak létre a gyerekben ezzel. Hiszen ha anyuka vagy apuka kijelenti, hogy neki soha sem ment a matek, mégis „túlélte” valahogy az iskolát, az a gyerek számára azt sugallja, hogy nem baj, ha neki sem megy, sőt teljesen logikus, hogy neki sem megy… Vagyis feljogosítja a gyereket, hogy erőfeszítések nélkül feladja, mert talán ő is túlélheti a dolgot ugyanúgy, mint a szülők anno. Viszont a legtöbb ilyen esetben azt tapasztalom, hogy a gyerekek matekbeli képességeivel a világon semmi baj nincs, csupán az iskolai magyarázat nem elegendő vagy nem fekszik a gondolkodásmódjuknak. A közös magyarázatunk után sokszor hallom a diákoktól: „Ja, hogy ez ilyen könnyű?”, „Aha, már értem!”, valóban megy is a feladatmegoldás, aztán a dolgozat esetleg mégis rosszabb eredményt hoz a várnál. Ugyanis a stresszhelyzetben a gyerek agya újra előveszi a „nekem nem megy a matek” alapgondolatot és ezáltal a negatív érzelmi megerősítés által képtelenné teszi magát a 100%-os teljesítményre.


Pont ennek elkerülés végett szinte „receptre” szoktam felírni az önbizalom hiányos tanítványaimnak, hogy a dolgozat előtt alkalmazzák a pozitív megerősítéseket, mint pl. „Nagyon jó vagyok matekból.”,  „Értem a matekot.”, „5-ös dolgozatot fogok írni.”, „Osztályelső leszek matekból.”


Ugyanis a pozitív megerősítés, mint nevelési módszer arra épít, hogy az emberi agy ugyanúgy megérti és megjegyzi a szabályokat, ha csupán a biztató, dicsérő szavakat hallja, és ráadásul (a jobb agyfélteke segítségével) egy pozitív érzelem is fog társulni a tanuláshoz. Tehát az az elvem, hogy mindig járjon egy jó szó, egy mosoly, egy köszönöm szépen, ha tett a tanuló ennek érdekében!


Gyerekpszichológusok is azt javasolják, hogy inkább csak a pozitív dolgokat hangsúlyozzuk ki. Pl. „Micsoda rendetlenség van most a szobádban, pedig te úgy szereted, ha minden a helyén van!”, „Eltörtél egy tányért? Dehát te olyan ügyes vagy egyébként! Máskor kicsit jobban figyelj!”
Azok a szülők, tanárok, akik többször alkalmaznak büntetést, mint dicséretet, a gyermek önértékelését ássák alá. Hiszen ezt a gyerek érzelmileg úgy éli meg, hogy ő mindent rosszul csinál, sosem kaphat dicséretet. Ezek a nevelők azt érik el a tanulóknál, hogy a legtöbb esetben önbizalom híján bizonytalanok lesznek és valóban rosszabbul fognak teljesíteni társaiknál. 


Hogyan hatnak a pozitív megerősítések?


A pozitív megerősítések segítségével saját magunkat tudjuk pozitívan „programozni”. Általuk megerősíted személyiségedet, átalakítod régi rossz beidegződéseidet, szokásaidat és önmagadnak teremthetsz a segítségükkel. Sőt, rendszeres ismételgetéssel segíthetnek elérni nagyobb életcéljaidat is.

Aki elkezd tudatosan odafigyelni gondolataira és szavaira, megtapasztalhatja, hogy már csupán a megfelelő kifejezés vagy mondat ismételgetése is rengeteget segíthet a kitűzött teljesítmény elérésében. Ennek az egyszerű technikának a hatását használja az agykontroll módszere is vagy a vallások esetén a mantrák, imák is. Az elmondottakba vetett hitünk, az összpontosítás és a pozitív remények szinte szárnyakat adnak bárminek, amit csak meg szeretnénk valósítani vagy el szeretnénk érni.


Például nyugodtan tűzzük ki magunk elé, hogy mi leszünk az osztály legjobb tanulói a következő félévben, vagy azt, hogy 6 hónap tanulás után letesszük a hőn áhított nyelvvizsgát. Hiszen minden lehetséges, ha hiszünk benne és teszünk érte. De a legelső mindig az legyen, hogy megfogalmazzuk a vágyunkat. Ha ez megvan, naponta többször mondjuk el magunknak (mondjuk fogmosás közben a tükör előtt), hogy mit szeretnénk elérni és persze lehetőségeinknek megfelelően ne felejtsünk el tenni is érte, azaz tanulni, kérdezni, készülni és újra elmondani magunknak, hogy egyszerűen szuper teljesítünk!



Hogyan alkossunk magunknak pozitív megerősítéseket?


Bármilyen pozitív töltetű kijelentést lehet megerősítésként használni. A tudatalattinkra gyakorolt hatás nem marad el, és meglátjuk, hamarosan beindul a pozitív változás! Csupán olyan kifejezést kell találnunk, ami kizárólag kellemes érzéseket kelt bennünk, és a gondolat maga is örömmel tölt el minket Ha rendszeresen a kijelentés tartalmára gondolunk, újra és újra a boldogság érzése fog hatalmába keríteni, és testünkben máris elindulnak az öngyógyító, segítő folyamatok. 

A hatékony megerősítések használatához 4 fontos szempontot kell figyelembe venni:


1. Legyenek jelen idejűek. 
2. Egy pozitív megállapítást fejezzenek ki. 
3. Rövidek és konkrétak legyenek. 
4. Rendszeresen kell őket ismételni.


Mintaként nézzünk meg néhány állítást, mely a tanulási eredmények javításához alkalmazhatóak:



Rendkívül fogékony vagyok. 
A memóriám kiváló.

A logikám nagyon jó.

Gyorsan és könnyen tanulok.

Kitartó vagyok.



Minden feladatot meg tudok oldani.

Rendszeresen ismétlek, gyakorlok.

Minden eszembe jut, amire szükségem van.

Dolgozataimra a lehető legjobb osztályzatokat kapom.

Sikeres vagyok.



Sok sikert, kitartást kívánok Mindenkinek ezek alkalmazásához! :)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése